2014. december 8., hétfő

Az elmúlt napok

Sajnos az időjárás továbbra se kedvez nekünk, semmilyen téren se.. Ha egyszer nem szakad az eső akkor olyan hideg van hogy még Hubinak sincs kedve kijönni a házából :D Szóval ami Hubit illet, az elmúlt pár nap csak szunyókálással telt :) Na meg persze vacogással és kunycsizással... Ez a kép pont az egyik reggel készült, épp iskolába indultam amikor megálltam valamiért, ő meg kihasználta az alkalmat és próbált cukiskodni <3


A tegnapi napomat főképp ajándék és egyéb dolgok vásárlásával töltöttem, délelőtt unokatesómmal indultunk útnak és jártuk a boltokat. Közbe-közbe én szemezgettem Hubinak való olajokkal. (Tudom, ez így kicsit furán hangzik... De mindjárt kiderül miért is :) ) Azután becsomagoltuk az ajándékokat és hazaindultam, gyors ebéd és mentünk is tovább... Szóval a hétvégém egy pillanat alatt elrohant, de még mindig úgy vagyok vele hogy inkább teljen el hamar mint hogy egész nap csak unatkozzak.
Szóval, hogy miért is nézegettem Hubinak különféle olajokat? Hát, hol is kezdjem... Félig meddig szeretnénk átállni a B.A.R.F.-os etetésre. Maga a szó annyit takar hogy Biologically Appropriate Raw Food ami azt jelenti hogy biológiailag megfelelő, nyers élelem. Mivel jön a tél, és kell a sok-sok vitamin és egy kis +kg is, ezért úgy gondoltam kipróbáljuk. Próba szerencse, és amúgy is kifogyóban van a tápunk :) Ezért is nézegettem hozzávalókat, kölesgolyót, almaecetet, kókuszolajat és még sorolhatnám. Persze nem ezt fog enni, sőt :D Csak megnéztem találok-e ilyeneket a városba, és nagy örömömre igen. Szóval már csak egy megfelelő és megbízható hentest kell keresni, ahol husikat is tudok venni. Megnézzük, hogy hogy válik be ez a fajta etetés Hubinál, és ha minden okés akkor marad :) De amint írtam, csak félig lennénk BARF-osok, mert nem tudom Hubinak mennyire állna át erre a szervezete és hogy hogy tetszene neki :D Eleinte úgy is főznöm kell őkegyelmének a husikat, mert ő aztán meg nem eszi nyersen... Le is tagadhatná hogy beagle :)
És egy pár kép a B.A.R.F.-os csoportból, hogy lássátok milyen is...

szarvas hús, kókuszreszelék és aszalt áfonya előkészítve :)
marha nyelv és tüdő, kacsa láb és nyak, sütőtök, répa, cukkini, aszalt áfonya, kefír és egy kiskanál akácméz
marhahús, kefír és zöldség-gyümölcs turmix
Ilyesmi finomságokra gondoljatok :D

2014. november 28., péntek

Séta Vegasékkal IV. és más :)

Nagyon régen találkoztunk már Barbiékkal, így múlt héten vasárnap ezt be is pótoltuk :)
Mivel csak délelőtt, mondhatni reggel értünk rá ezért már fél 8-kor elindultunk a találkahelyünkre, szerencsére nem volt rossz idő, csak egy kicsit hideg, de azt ki lehet bírni. A kutyák pár másodpercig örültek egymásnak, majd szokásukhoz hívően - khmm.. - letojták egymást :D Célirányosan a liget fele vettük az irányt, ott eltudtuk engedni az ebzeteket, és végre Veg' is rohangálhatott egy jót(mert pórázon majd kitépte Barbi kezét...). Rengeteget beszéltünk, a kutyák elrohangáltak, igazából ennyire nem is kellett rájuk figyelni, elvoltak :) Hubi egyszer meghallotta hogy a közeli vasútállomáson építkeznek, szóval elkezdett félni, de nem foglalkoztam vele, ugyanúgy el volt engedve. Közbe figyeltem persze hogy ne menjen túl messze, de így ő is jobban feloldódott és tényleg semmi baj nem volt vele. Rettentő büszke voltam rá <3
Ez az egyetlen kép készült a sétán, ez is csak véletlen mert a videógomb helyett a fényképezőgombot nyomtam le... Tiszta szerencse :D


Csináltam egy videót is, nagy kínkeservesen megcsináltam ezzel a szupergyors asztali géppel, errefel amikor felraktam youtube-ra teljesen homályos lett... Nagyon *rotty* a felbontása, pedig szerintem aranyos lett :/


Az idő szerencsére tényleg jó volt vasárnap, ezen a héten viszont jött a rossz idő. Beköszöntött a tél, de a hó még sajna nem esett... Pedig már annyira várom :D Inkább az mint egy a havasesős, hóféleséges, hideg, latyakos valami. Mert ez undorító! Hubi is vacog odakinn, de persze full sár és piszok az egész kutya. Logikus -.- Nekem sajna nincs mostanában sok időm rá, de esténként mindig gyakorolunk és legtöbbször elég szépen összeveszünk vacsikor mert Őnagysága durván morog ha csontot kap enni és én odamerek menni hozzá, illetve ráfeszül az egész táljára. Szerencsére tegnap olyan pillanatomban morgott amikor alapból feszültebb voltam én is(ez az időjárás :D) és egyből reagáltam rá, szépen lenyomtam, még akkor is morgott, de én elküldtem melegebb éghajlatra. Utána odament a tálhoz, én is odamentem, ráüvöltöttem és arrébb ment. Ez már tetszik, mondom :) Utána, hogy tudta hol a helye és meghúzta magát, jött nyalizni, bökdösött hogy simogassam és hanyatt dobta magát. Mekkora álszent :)

2014. november 2., vasárnap

Szülinapi séta

Pénteken ismét sétálni indultunk Sacival, Rockyval és Pletykával :) Mivel barátnőmnek délre haza kellett érni ezért kicsit sürgetett minket az idő, ezért már reggel 8-kor ráírtam Sacira hogy keljen, menjünk, haladjunk :D 9 órakor sikeresen elindultunk otthonról, szokásos találkahelyünkhöz mentünk, a spar-hoz :D Viszont most nem egyből a liget fele mentünk, hanem a városba, egy kisboltba mentem be elsőnek venni egy kis ajándékot Sacinak, hisz épp aznap volt a szülinapja. Nagy volt a meglepődöttség :)
Utána elindultunk a ligetbe. Hubi már a séta elején is kicsit szeleburdi volt, na ez ott se volt máshogy. Többször kellett rászólni hogy legyen hajlandó nem össze-vissza a járdán menni, illetve ne a nyakáig érő falevelekben... Majd ahogy odaértünk a ligetbe teljesen elvesztette a fejét. Biztos már bejöttek a vadak a ligetbe, mert valamit nagyon szagolt Hubi, így el se tudtam engedni mert se kép, se hang nem volt nála, csak is a szagra koncentrált. Mivel már Pletyka is kezdett szagot fogni inkább elmentünk a parkba. Odaérve láttuk hogy egy német juhász szabadon van, kocsik előtt félve sétálgat... Kicsit megijedtünk hogy ne hogy kiszúrjon bennünket, de szegény szerintem jobban félt tőlünk mint mi attól hogy odajöjjön hozzánk. Járkálgattunk a parkba, majd végül találtunk egy napsütötte padot, ami nem volt vizes. Annyi sétálás után jól esett leülni :)
Hubi egy kicsit meg volt illetődve, nem félt, de látszott rajta hogy még se okés valami. Ezért a megérdemelt ücsörgés után ismét sétálgatni indultunk, mentünk a városba, a kis parkba leültünk és megettük a csokit, amit vettem barátnőmnek. Igaz ő kapta, de mégis rám erőltette hogy én is egyek...


A kis parkban Hubinak csak rossz élményei voltak, nem tudom miért, de ott mindig nagyon félt, ha leültünk elkezdett remegni és hasonlók. Most viszont semmi, szimplán csak menni akart volna el onnan :D


Mivel még volt idő és nem tudtunk már mit kezdeni magunkkal csak visszamentünk a ligetbe, viszont nem a járdán mentünk be, hanem a szélébe ahol annyira nem voltak szagok. Ott már elmertük engedni a kutyákat, és csak párszor kellett Hubi után üvöltözni :) A behívásával nagyon meg vagyok elégedve <3




boldogsáág :D
Járkáltunk még egy kicsit, majd olyan fél 11 fele mondta Saci hogy elindul haza. Visszakísértük őket a spar-hoz, ahol elbeszélgettünk egy jó kis időt(mert akkor jöttek a témák), de olyan fél 12 fele végre sikeresen elindultunk haza :D


2014. október 28., kedd

Szuperjó séta

Vasárnap elmentünk sétálni Sacival, Rockyval és Pletykával a tacsival :) Úgy lett volna hogy délután megyünk, de mivel szép idő volt már délelőtt is ezért olyan 11 óra fele már ott is voltunk a "találka helyünkön" :D A három kutya nagyon örült egymásnak, csóváltak ezerrel és semmi morgolódás nem volt, aminek nagyon örültem :) Rockyka célegyenesen ment a legelső fát megjelölni, új szokása hogy pisilés után a hátsó lábaival kapar. Hát sikeresen fejbe rúgta Hubit, elsőnek nem izgatta de amikor másodjára találkozott az orra Rocky lábával odamordult neki. Persze egyből rászóltam és szégyellte is magát rendesen. Majd ő is megjelölte a fát és indultunk a ligetbe :D
Bennem volt már megint az az érzés hogy Hubi félni fog... (Jó lenne pedig kiverni a fejemből, mert tényleg az egész félelme csakis miattam van. Ha én nem stresszelek rá, akkor ő se. Ilyen egyszerű :) ) De szerencsére hamar elfelejtettem ezt a gondolatot! Arra számítottam hogy mihelyst beérünk a városba és találkozunk a másik két ebzettel megszűnök Hubinak létezni, megy a saját feje után és nem figyel. Viszont nem így volt! Igaz, a táp és a jutifalat nem kellett neki, de csodaszépen figyelt rám :)
A park fele menet elengedtem mert bíztam benne, hogy nem fog a kerítésen túli kutyákhoz odamenni és megáll ha kérem tőle. Szuperügyes volt, ezért élvezhette hogy nincs rajta póráz és mehet össze-vissza :D


Ahogy a ligetbe értünk nem tudtuk hirtelen menjünk-e tovább, üljünk le, merre hogy menjünk :D Mintha olyan sokfele mehetnénk ebbe a "hatalmas" városba xD Így kis gondolkozás után és mi közbe néztük a sportpályán labdát rugdosó kisgyerekeket végre megszületett a döntés: maradunk egy jó ideig a ligetbe. Persze nagyon vizes volt a fű ezért szegény Pletyka csurom víz volt, de Rockyt és Hubit nem túlságosan érdekelte a dolog. Sikerült Sacit is rábeszélnem hogy engedje el a kutyákat, úgy se mennek el mivel Pletyka egyfolytában Hubi nyakába volt, Rocky meg nem szokott csak úgy elfutkározni, csak a fákat jelölte körbe vagy tízszer :D 




Nagyon jól volt a ligetben eltöltött idő, a 2 turbókutya egész végig rohangáltak, Rocky meg szaglászott erre-arra :) Viszont utána elindultunk a parkba, mivel egy öreg néni nagyon idegesítően bámult minket és a kutyák mindig a bozótosba mentek volna, valamit éreztek és már meguntuk hogy folyton üvöltözni kell utánuk...



A parkba érve leültünk az elromlott szökőkúthoz, vagyis a padra. Nagyon jó volt kicsit sütkérezni a napon, pláne hogy a ligetbe totál átfagytunk. Hubi viszont nem volt nyugton, rájött a "hogyha ülünk és nem megyünk sehova akkor bizony félni kell" szindróma :D Így hát fogtam és elengedtem. Kicsit merész húzás volt, de nem volt semmi baj :) Járkált fel alá, míg mi a másik két ebzetet fényképeztük, kisebb-nagyobb sikerrel :D Addig Hubi körbejárta a szökőkutat, hol tud beleugrani és inni... Megtalálta azt a helyet, bele is nyalt párszor abba a mocskos vízbe, de utána kihívtam onnan és beletörődött hogy abból nem iszik :D 




Sok-sok képet csináltunk, a kutyák nagyon szépen fel voltak oldódva aminek én kifejezetten örültem :) Maradtunk volna még akár estig is, de mivel már dél jócskán elmúlt és nem ebédeltünk még hazaindultunk. Szuper csodálatos volt a vasárnapi sétánk, a szünetben még mindenképpen ismétlünk!




2014. október 25., szombat

Őszi szünet


Végre a várva várt őszi szünet és tanulásmentes napok... Legalábbis az elején :D Ma végre a nap is kisütött szóval nagyon jóó idő volt :) Amikor felkeltem úgy voltam vele hogy megyünk sétálni Hubival, viszont reggel meggondoltam magam mert hányt Hubi és nem akartam hogy a sétán legyen valami baj. Az egész úgy történt hogy kimentem reggel, a kutya meg a kerítésnél szaglászik, eszik valamit... Amikor meglátott odafutott hozzám egy simi erejéig, majd ment is vissza a kerítéshez. Kicsit zavartnak tűnt, habzsolta a füvet, de a hányás után jobban lett. Mondhatni jól indult a reggel... Behoztam a kazánházba, megnéztem hogy eszik-e, mert ha a kaja se kell neki akkor tényleg baj van. De szerencsére a kis bélpoklos megette azt a pár szem tápot amit kiraktam neki, szóval megnyugodtam...
Mivel sétálni nem mentünk ezért elvetettem azt a dolgot hogy ott kapja meg a reggelije egyik felét, a másik felét meg itthon. A kazánházba még gyakoroltunk egy kicsit, utána gondoltam menjünk ki a ház elé, szóval fel a nyakörv és a póráz, irány kifele :D Nagyon örült Hubi amikor meglátta hogy "úúúristen sétálni megyünk", vagyis hogy ki az utcára. A póráz csak lógott rajta, igazából nem is kellett volna rá mert ügyes volt nagyon és figyelt, csak hát azért én is nyugodtabb vagyok ha tudom hogyha van valami akkor gyorsan megtudom fogni a póráz segítségével :) Fokozatosan haladtunk egyre kijjebb és kijjebb, így nagyon ügyes volt, szépen figyelt. Fel se tűnt neki hogy már az utcán vagyunk :D
A gázágyúk amik a halastavaknál vannak most nagyon idehallatszottak hozzánk, meg is ijedt Hubi... Lapulva és húzott farokkal ment be az udvarra, ahol utána szintén jó kedve volt... Mondom miaszösz? Ha az udvaron nem félsz odakinn miért? :D Na de az még egy ideig nagy kérdés...
Felváltva voltunk bent és kint is, hogy érezze, ugyanolyan biztonságban van kint is mint bent :) Összességében nagggyon ügyes volt és hihetetlenül büszke voltam rá <3 Boldog volt, egyfolytában ugatott ha nem adtam neki jutit, ezzel is tudtam hogy fel van oldódva :)
Holnap ha jó idő lesz megyünk sétálni Sacival, Rockyval és Pletykával. Csak ne essen az eső :)


2014. október 19., vasárnap

Szülinapozás

A szerda reggel nem indult túl fényesen, nagy-nagy sötét felhők gyülekeztek amikből szép kis vihar kerekedett... Nem is lehetett volna ez az egész máskor, csak Hubi szülinapján. Borzalmas ajándék a számára :D Mivel siettem a suliba gyorsan bepakoltam neki a vizet és egy kis kaját a kazánházba, a nyakába a kendőcske és irány a suli. Rossz volt úgy otthon hagyni, de tudtam hogy apukám 9 óra körül hazaér, reménykedtem benne hogy addigra már csendesedik az idő és kiengedheti Hubit. De sajnos nem... Az iskolába végig azt néztük hogy milyen szépen ömlik az eső, figyeltük a villámokat illetve hallgattuk a dörgést. Mert nincs jobb dolgunk a gimiben :D
Amikor hazaértem végre nem esett az eső annyira, és már egyáltalán nem dörgött, aminek nagyon örültem. Átszaladtam a boltba, venni tortába valót, gyorsan meg is csináltam és odaadtam Hubinak :) Nagyon ízlett neki, túl nagy volt a kísértés szóval idő előtt belefalt... De nem is számítottam másra :D


Elképesztő, mennyire gyorsan telik az idő. Máris 6 éves az én kiskutyám <3 Remélem nagyon sok közös évünk lesz még!

2014. október 5., vasárnap

Kivilágos Kivirradtig fesztivál

Ahogy tavaly is, ebben az évben is kilátogattunk Hubival a városi káposztafőző fesztiválra, ahol sok-sok más jó program volt még :)
9 órakor indultunk ki, az volt bennem hogy nem érdekel ha Hubi nem figyel, és az se ha fél, nem stresszelek a dologra rá és nem is várok el tőle semmit. Ezzel a felfogással nagyon jól telt el a séta, amíg odaértünk :) De persze mint mindig, most is ahogy kiértünk a kapun volt valami váratlan dolog - mert nehogy már olyan átlagosan teljen el a nap eleje :D Segítettem egy néninek visszaterelni a kiszökött kiskutyáit, akik nagyon kis aranyosak voltak. Az egyik nagyon gyorsan elsprintelt a kerékpár úton, de szerencsére elkaptam a grabancát és odavittem a néninek :)
Na de ahogy kiértünk a fesztiválra még nem volt olyan nagy tömeg, de Hubi félt, ment össze-vissza, lapult de hát nem nagyon számítottam csodára. Elmentünk a ligetbe ahol a puli kiállítás kezdődött, oda akárhányszor mentünk Hubi mindig feloldódott :) Voltak sokan akik megsimogatták, odajött két kisgyerkőc is az anyukájával, Hubi rettentő ügyes volt, nem "undorodott" tőlük és hagyta hogy simogassák. Egyszer végre nem volt bunkó :D

ligetnél :)
Napközbe néha megijedt, néha nem, soha se akart megállni mindig ment volna főleg a hazafele vezető úton :D Nagyooon durva hogy ennyire tudja merre is kell hazamenni :P


Olyan 5 óra körül hazaindultunk, semmiképp se akartam végighallgatni megint a lovagrendesek ágyúdörrenését(már ha volt..), pláne hogy akkor Hubi is kifutott volna a világból. Hazafele úton minél messzebb voltunk a fesztiváltól annál jobban oldódott, a biciklis úton már el is tudtam engedni, figyelt, ügyes volt. Összességében nagyon büszke vagyok rá, és örülök hogy én se idegeskedtem ha nem figyelt, vagy ha félt stb... Sok-sok ismerőssel is találkoztam, beszélgettünk, minden jó volt :)

2014. szeptember 26., péntek

DASzE kupácska

Múlt héten, szombaton végre nem kellett korán kelni, kényelmesen felkeltem, összepakoltam, majd a fél 10-es vonattal elindultunk Debrecenbe. Az állomáson egy kicsit félt Hubi, tudni kell hogy most teljes átalakítás van, szóval sok nagy gép és csörgés-csattogás amitől megijedt. De ahogy felszálltunk a vonatra és leültünk egyből felugrott az ülésre, kényelembe helyezte magát és persze a reggelizésünk közben végig kunyizott :D Nagyon örülök neki hogy a vonaton már ennyire szépen viselkedik, egyáltalán nem fél már akkor se ha zörög az ajtó, vagy megáll a vonat, esetleg ha járkálnak vagy ha jön a kalauz. Nagyon kis ügyes <3
Amikor leszálltunk bennem volt az hogy Hubi biztos félni fog a sok embertől, főleg az aluljáróban. De nem! :) Teljesen nyugodtan, és lazán fogadta a dolgot. Bentebb kicsit megijedt, de akkor is figyelt rám csak inkább ment volna a fenébe a sok ember közül :)

az Értelem :D
Ahogy kiértünk a versenyre eléggé megijedt hogy mi ez a nagy zaj, sok kutya, sok ember. De hát nem igazán számítottam csodára, hogy nem fog félni :) Ezért is vittük el a ketrecet is, ami számára a biztonságos hely, legalábbis itthon, de most már tudom hogy bárhol máshol is. Minden jó lett volna hogyha a kérésemet betartják a kisgyerekek, hogy legyenek szívesek ne simogatni amikor fél, pláne nem ütögetni a ketrecét és kiengedni. Mert akkor egy kicsit felment bennem a pumpa...

Persze Hubi nem egész végig a ketrecbe volt, sokszor kivittem sétálni, akkor oldódott, főleg ha minél távolabb mentünk a többiektől :D A verseny vége felé már figyelt rám, bár a kaját nem mindig fogadta el. Viszont vannak bizonyításképpen fényképek, amik igazolják hogy bizony még ilyenkor is feltud oldódni, pláne ha csirkemell van a dologban :P


Összességében én nagyon büszke vagyok Hubira, ügyesen viselkedett és látom, hogy már egyre több helyen képes feloldódni :)
Maga a verseny is szerintem nagyon szuper volt, jó volt a szervezés is és tényleg megérte elmennünk :) Sok-sok ismerőssel találkoztunk, kutyáztunk egy jót és tényleg minden a helyén volt. Legközelebb is biztos hogy megyünk! :)