Hosszú, de élménydús nap

Igen, azt hiszem megint egy regét fogok írni..:D

Tegnap káposztafőző fesztivál volt a parkba egy kis puli tenyészszemlével egybekötve. Én már olyan fél 10 körül kint voltam - akkor még Hubi nélkül - és nézegettem a pulikat meg járkáltam össze-vissza. Utána olyan 2 óra fele hazamentem Hubiért, mondom kihozom... Na ő ennek már nem örült annyira :) Tudni illik már sokszor elmondtam hogy fél a tömegtől, a zajtól... De mondom úgy se történhet semmi rossz, vigyázok rá, és így is lett. Ahogy telt múlt az idő a tömegbe már nem is annyira félt és a többfelől szóló zenétől se. Ami kicsapta a biztosítékot az az ördögpatron, lufi durranás és egyéb ilyen hangok... Akkor Hubit kb. kettévágták menekülni akart, de a végén már azt is elég jól kezelte. Ott voltak Saciék is, Rocky nagyon sokat segített Hubinak, jó volt neki az a sok pozitív energia :) Felmentünk egy általunk elnevezett kis "toronyba", ott teljesen feloldódott Hubi, gyakoroltunk, boldog volt... :) Utána lementünk az iskola udvarra ott is nagyon jól feloldódott, nagyon örült magának, szuper volt. De nem sokáig tartott a nagy boldogság... odajött pár kisgyerek, lufikkal stb... és egyszer csak magától kidurrant a lufi, hát mondjam hogy Hubi rettentően megijedt? Szerintem nem kell... mindegy, a lufidurranásoktól még csak-csak hamarabb feloldódott de a puskalövéstől és ágyútól(köszönjük lovagrendesek!) szabályosan remegett mint a kocsonya, bár azért nekem is kicsit kiugrott a szívem amikor hallottuk... akkor már volt olyan 6-7 óra körül, elmentünk a városba sétálni, és megnéztük az új Bagaméri szobrot :)

Hubi már kezdett akkor oldódni, a farka is fentebb volt nem a két lába közt... Elmentünk a közeli pékségbe ott ettünk pár falatot. Kiültünk a székekhez és ott ettük meg, Hubi az ölembe ült, kulturáltan viselkedett :D Akkor is elkezdett remegni, de megnéztem hogy most azért-e mert fél vagy mert fázik... de szerencsére "csak" fázott. Ezt meg orvosolni tudtam azzal hogy a székbe beleültettem a jó vastag párnára és ott olyan szinten kényelembe helyezte magát hogy már majdnem elaludt, vicces volt nagyon :D Utána indultunk megint a parkba, mert a városházán "fényt festettek". Hamar odaértünk, de bóklásztunk ide-oda, volt egy koncert, odamentünk. Érdekes hogy nappal rettegett Hubi a zenétől, akkor meg már csak állt simán, de mondjuk szerintem azt se tudta fiú-e vagy lány, úgy elvolt már fáradva :D Párszor akart elhúzni, de hamar lenyugodott(már amennyire). Aztán kezdődött a fényfestés, odamentünk. Hubi ott is szépen kényelembe helyezte magát, a fűbe, de az se tartott sokáig, mert mihelyst elkezdődött ő megint elkezdett félni... ölembe vettem, sokszor "ki akart törni" de utána már majdnem elaludt...:D Aztán indultunk haza :) Azt amúgy nem is írtam hogy nap végére már nem félt annyira az emberektől, amikor leguggoltak hozzá ő is odament csóválva, nem pedig fintorogva húzta el a fejét :) Büszke voltam rá minden esetre. A pulikkal se volt baja, máskor mindig, minden pulinak nekimegy, most meg még egy morgást se hallottam.

Hubi felől félelmetes nap volt a tegnapi, szerintem meg egy jó és hosszú nap mert megtudtam Hubi mit csinál ilyen körülmények között..őszintén szólva rosszabbra számítottam :)

Inalcan High Energy

Új tápunk van, reméljük ettől már nem lesz semmi baja Hubinak..

Egyébként csipás volt, mindig könnyezett a szeme, kezdett zsírosodni a szőre és vakarózott.. Na de hátha ez most jó lesz, eddig minden oké! :)

Kutyasuli!! :D

Pár hete már igaz nem írtam, de tartogattam a nagy eseményt :P Tegnap végre eljutottunk a Czimre kutyaiskolába :) 1 órakor indultunk hogy elérjük a 2 órási vonatot. A vonaton semmi baj nem volt, kabinosba ültünk, senki nem ellenszenveskedett azért mert kutyával vagyok. Jól viselkedett Hubi, nem volt vele semmi gond, csak fékezéskor, és induláskor mocorgott mindig. Aztán végre odaértünk Szolnokra - durván 45 perces vonatozás után - és elindultunk a kutyaiskola fele. Szerencsére nem tévedtünk el, szinte csak egyenesen kellett menni, át a Tiszavirág hídon és onnan már csak 15 percre volt a suli. Odaértünk, mondanom se kell hogy elég sötét felleg közeledett, és esett is az eső...na meg persze dörgött... Hubi totál KO rettegett, de alapból a kutyáktól is félt. Volt egy pár közös séta, ott látványosan oldódott :) Majd egy kis szünet...ott összekapott egy Jana nevű bolderrel, természetesen Hubi kezdte..aham...mindegy nem is érdekel, de csak úgy mondom hogy Hubi magától soha nem kezdeményez verekedést, se morgást se semmit, mindig oka van. Jana meg ugye hívta volna játszani és a fogával odacsattogott a Hubi nyakához ő meg odamorgott neki. Semmi komoly nem történt hála, odajött utána Józsi(iskolavezető) és megnézte hogyha csak simán elmegy Jana Hubi mellett akkor összekapnak-e, de mint ahogy sejtettem nem :) Mert ugye akkor semmi oka nem lenne..na de hagyjuk :) Utána mivel nem volt kivételesen agility oktatás így engedelmeseztünk. Mi voltunk a kör közepén - mint kezdők és akik párszor voltak még csak - beszélgettünk. Hubi meg volt kattanva hogy egy helyben kellett állni, félt is mert dörgött, de ha mozogtunk semmi baja nem volt, érdekes... na de aztán megint egy kis szünet, aztán gyakoroltuk a behívást :) (Ekkor már nagyon esett az eső, de mondjuk közbe-közbe is) Hubi nagyon szépen figyelt rám, örültem neki, hogy eső ellenére is ügyes volt. Elsőnek csak pár lépésre mentem és fogtam közbe a pórázt, Hubit meg fogta Andi(oktató). Örültem neki hogy nem félt Hubi tőle és hogy inkább velem volt elfoglalva. Szépen odajött hozzám, leültettem és dicsértem. Ezt kb 4x-5x csináltuk meg, majd megint egy rövidke szünet. Szünet után mindenki egy körbe állt és gyakoroltuk a kerültetést, fektetést, ültetést. Hubi igazán nem nagyon akart ülni és feküdni, "fúúj ez a fű vizes" szituáció miatt :D Kerültetésnél persze szokásos módon értetlenkedtem, hát nem is én lennék xD Mellettem volt egy lány, Suzy nevű kutyusával, aki egy bicolor beagle, gyönyörű *-* Mutogattam neki pár trükköt, lábon átugrás, forgás és nagyon tetszett neki :D Utána vége lett a foglalkozásnak, én nagyon büszke voltam Hubira hogy dörgés és eső ellenére is képes volt figyelni rám, meg ennyi kutya közt :) Vettük az irányt a vasútállomás fele, kicsit csepergett közbe az eső, de elég hamar odaértünk, el ment a beszélgetéssel az idő :) Fél 7-kor már az állomáson voltunk, és háromnegyed 8-kor indult a vonat... hát miért is ne, pont a 7 órási vonat nem indul hétvégén ;) Na de addig ettünk és hülyéskedtünk Zsófival :D Hubi meg látványosan szenvedett a szájhámban, de indulás előtt kb 15 perccel kimentem vele, had pisiljen. Volt egy kis szökőkút féleség, arra felugrattam és körbe mentünk rajta... fél a víztől de majdnem beleugrott... amikor már megvolt majdnem száradva...hülyeállat :D Majd lassan érkezett a vonat, kivételes módon attól se félt annyira nagyon, inkább csak a hangjától. Felszálltunk jött a kalauz, megkérdeztük tőle levehetjük-e Hubiról a szájhámot - akkor már megakart halni miatta - és megengedte..ritka az ilyen :D de tök jó fej volt :) Aztán nagy nehezen találtunk szabad helyet, ott is nyomorogtunk meg a vénasszony nem vette volna el az utazótáskáját az útból... Utána kiszálltak a mellettünk lévő helyről és átmentünk oda, sokkal jobban fértünk, Hubi is jobban tudott feküdni. Direkt volt egy nagy hely a számára, erre fel ott fekszik ahol mindenki járkál...hát nem is ő lenne :D Aztán végre itthon voltunk, de még várt ránk a hazavezető séta, nagyon hideg volt, de túl éltük! :) 1 órától 9 órig voltunk oda, jó kis kaland volt, remélem majd hamarabb is lesznek foglalkozások, mert így elég necces mindig 9-kor hazaérni, sokkal jobb lenne hamarabb :)

A vonaton csináltunk egy kevés képet, meg még lesznek, de a kutyasuliba nem vettük elő mert nagyon esett és semmi se látszódott...(egyébként sütött a nap is szóval 2 szivárvány követte a foglalkozást :D)

útközepén..:D

Legcukibb pitizős kép

Én ügyes a legcukibb pitizős képet meg kihagytam... Maya Hubival <3

Séták és újabb képek a táborról

Elsőnek is, elfogom árasztani a bejegyzést a képekkel :D A sétákról meg... fhu, nem tudom már mikor, pár héttel ezelőtt elmentünk sétálni, és Hubi nem figyelt rám, egyáltalán nem... nagyon haragudtam rá, el se tudom mondani mennyire, hogy csak akkor figyel rám amikor kedve tartja...hát nem! Aztán pár nappal később újabb séták és akkor már szépen figyelt, hát igazán még nem teljesen annyira 100%-osan, de alakul :) Kaját meg csak akkor fogadja el ha a fogára való..pff :D Egyébként egyre jobban merem elengedni, mindig hallgat rám hogy jöjjön vissza, és alig szaglászik mostanában. Örülök ennek :) Néha hiszi azt hogy játszok vele, és akkor hívom és sunyítva jön oda, majd elfut... akkor "kicsit" ki kell ereszteni a "szép" hangom, hogy jöjjön vissza :D Ezen a pár héten Füles és Rocky volt a társaságunkban :)

Képek még lesznek a sétáról :) De addig is egy ásós...

És végül a sok sok eszméletlen jó táboros kép :) Itt is ezer köszönet Eszternek <3