2014. november 28., péntek

Séta Vegasékkal IV. és más :)

Nagyon régen találkoztunk már Barbiékkal, így múlt héten vasárnap ezt be is pótoltuk :)
Mivel csak délelőtt, mondhatni reggel értünk rá ezért már fél 8-kor elindultunk a találkahelyünkre, szerencsére nem volt rossz idő, csak egy kicsit hideg, de azt ki lehet bírni. A kutyák pár másodpercig örültek egymásnak, majd szokásukhoz hívően - khmm.. - letojták egymást :D Célirányosan a liget fele vettük az irányt, ott eltudtuk engedni az ebzeteket, és végre Veg' is rohangálhatott egy jót(mert pórázon majd kitépte Barbi kezét...). Rengeteget beszéltünk, a kutyák elrohangáltak, igazából ennyire nem is kellett rájuk figyelni, elvoltak :) Hubi egyszer meghallotta hogy a közeli vasútállomáson építkeznek, szóval elkezdett félni, de nem foglalkoztam vele, ugyanúgy el volt engedve. Közbe figyeltem persze hogy ne menjen túl messze, de így ő is jobban feloldódott és tényleg semmi baj nem volt vele. Rettentő büszke voltam rá <3
Ez az egyetlen kép készült a sétán, ez is csak véletlen mert a videógomb helyett a fényképezőgombot nyomtam le... Tiszta szerencse :D


Csináltam egy videót is, nagy kínkeservesen megcsináltam ezzel a szupergyors asztali géppel, errefel amikor felraktam youtube-ra teljesen homályos lett... Nagyon *rotty* a felbontása, pedig szerintem aranyos lett :/


Az idő szerencsére tényleg jó volt vasárnap, ezen a héten viszont jött a rossz idő. Beköszöntött a tél, de a hó még sajna nem esett... Pedig már annyira várom :D Inkább az mint egy a havasesős, hóféleséges, hideg, latyakos valami. Mert ez undorító! Hubi is vacog odakinn, de persze full sár és piszok az egész kutya. Logikus -.- Nekem sajna nincs mostanában sok időm rá, de esténként mindig gyakorolunk és legtöbbször elég szépen összeveszünk vacsikor mert Őnagysága durván morog ha csontot kap enni és én odamerek menni hozzá, illetve ráfeszül az egész táljára. Szerencsére tegnap olyan pillanatomban morgott amikor alapból feszültebb voltam én is(ez az időjárás :D) és egyből reagáltam rá, szépen lenyomtam, még akkor is morgott, de én elküldtem melegebb éghajlatra. Utána odament a tálhoz, én is odamentem, ráüvöltöttem és arrébb ment. Ez már tetszik, mondom :) Utána, hogy tudta hol a helye és meghúzta magát, jött nyalizni, bökdösött hogy simogassam és hanyatt dobta magát. Mekkora álszent :)

2014. november 2., vasárnap

Szülinapi séta

Pénteken ismét sétálni indultunk Sacival, Rockyval és Pletykával :) Mivel barátnőmnek délre haza kellett érni ezért kicsit sürgetett minket az idő, ezért már reggel 8-kor ráírtam Sacira hogy keljen, menjünk, haladjunk :D 9 órakor sikeresen elindultunk otthonról, szokásos találkahelyünkhöz mentünk, a spar-hoz :D Viszont most nem egyből a liget fele mentünk, hanem a városba, egy kisboltba mentem be elsőnek venni egy kis ajándékot Sacinak, hisz épp aznap volt a szülinapja. Nagy volt a meglepődöttség :)
Utána elindultunk a ligetbe. Hubi már a séta elején is kicsit szeleburdi volt, na ez ott se volt máshogy. Többször kellett rászólni hogy legyen hajlandó nem össze-vissza a járdán menni, illetve ne a nyakáig érő falevelekben... Majd ahogy odaértünk a ligetbe teljesen elvesztette a fejét. Biztos már bejöttek a vadak a ligetbe, mert valamit nagyon szagolt Hubi, így el se tudtam engedni mert se kép, se hang nem volt nála, csak is a szagra koncentrált. Mivel már Pletyka is kezdett szagot fogni inkább elmentünk a parkba. Odaérve láttuk hogy egy német juhász szabadon van, kocsik előtt félve sétálgat... Kicsit megijedtünk hogy ne hogy kiszúrjon bennünket, de szegény szerintem jobban félt tőlünk mint mi attól hogy odajöjjön hozzánk. Járkálgattunk a parkba, majd végül találtunk egy napsütötte padot, ami nem volt vizes. Annyi sétálás után jól esett leülni :)
Hubi egy kicsit meg volt illetődve, nem félt, de látszott rajta hogy még se okés valami. Ezért a megérdemelt ücsörgés után ismét sétálgatni indultunk, mentünk a városba, a kis parkba leültünk és megettük a csokit, amit vettem barátnőmnek. Igaz ő kapta, de mégis rám erőltette hogy én is egyek...


A kis parkban Hubinak csak rossz élményei voltak, nem tudom miért, de ott mindig nagyon félt, ha leültünk elkezdett remegni és hasonlók. Most viszont semmi, szimplán csak menni akart volna el onnan :D


Mivel még volt idő és nem tudtunk már mit kezdeni magunkkal csak visszamentünk a ligetbe, viszont nem a járdán mentünk be, hanem a szélébe ahol annyira nem voltak szagok. Ott már elmertük engedni a kutyákat, és csak párszor kellett Hubi után üvöltözni :) A behívásával nagyon meg vagyok elégedve <3




boldogsáág :D
Járkáltunk még egy kicsit, majd olyan fél 11 fele mondta Saci hogy elindul haza. Visszakísértük őket a spar-hoz, ahol elbeszélgettünk egy jó kis időt(mert akkor jöttek a témák), de olyan fél 12 fele végre sikeresen elindultunk haza :D